A világítástechnika a műszaki tudományok speciális ága. Szoros kapcsolatban van különböző tudományágakkal; a teljesség igénye nélkül említjük az élettant, pszichológiát, villamosságtant, elektronikát, építészetet, ergonómiát. Szemünk szélsőséges viszonyokhoz képes alkalmazkodni, hisz a déli napsütés – esetenként túlvilágított – órái után holdfény-nél is még sok mindent látunk. Az emberi szem alkalmazkodóképessége messze felülmúl-ja rangos műszereinkét. Ennek az alkalmazkodásnak azonban ára van: a munkavégzés hatékonysága és pontossága romlik, a munkát végző elfárad. Szélsőséges esetben ez az „ár” maradandó egészségkárosodást is jelenthet.

Melyek a jó világítást meghatározó főbb tényezők?

1. • Biztosítsa az előírt megvilágítási szintet

   • Ne kápráztasson

   • Ne keletkezzenek zavaró árnyékok

   • Megfelelő színvisszaadás

   • Színhőmérsékleti csoport feleljen meg a szabványnak,

   • Ne okozzon komfort-érzet csökkenést (vibrálás, zúgás)

   • Ne legyen “foltos”, azaz térben és időben egyenletes legyen

A fény színe jelentősen befolyásolja a térbeli észlelést. A túl hideg fény barátságtalan, túlságosan rideg. A legjobb színvisszaadási értéket azok a világítótestek adják, amelyek folyamatos színképe a napfényhez hasonlít. A fénycsövek közül a természetes „meleg fényűek” használata javasolt. A színes fényforrások megnehezítik a különböző színminták és a színkülönbségek felismerését. A változó megvilágítási követelmények kielégítését segíti, ha a világítótestek illetve csoportjaik egymástól függetlenül kapcsolhatók.

„A tudatosság az első lépés, hogy törődni tudjunk a fontos dolgokkal.˝