Gyorsan tisztázzuk, Mi ez, miért kell, mikor és ki végezheti?
Tűzvédelmről beszélünk, akkor amikor szeretnénk megelőzni a tűzesetek kialakulását.
Ahhoz, hogy az épített környezetünk (ingatlan, hozzá kapcsolódó létesítmény, ingóság, stb.) megóvjuk attól, hogy egy tűzben leégjen már Önmagunktól is sok mindent tehetünk, például nem megyünk el otthonról úgy, hogy otthagyjuk a gáztűzhelyen a készülő ételt.
A tűzvédelem célja továbbá, hogy a keletkező tüzet kordában tartsuk, minimalizáljuk az esetleges tűzkárok mértékét. Itt lépnek életbe a jogi szabályozók, amelyek betartása kötelező. Egyik legfontosabb az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ), ami a mostani témát adta.
Amikor munkahelyekről, termelési, gyártási, raktározási épületekről beszélünk, akkor kötelezően alkalmazni kell a jogszabályok által előírt tűzmegelőző előírásokat.
Aki az említett létesítményekért a fő felelősséget viseli (tulajdonos, bizonyos esetekben a bérlő) más néven Üzemeltető, köteles a mindenkori tűzvédelmi előírásoknak megfelelni.
Ebben a cikkben nem foglalkozunk az összes előírással, ami csak létezik. Kizárólag a tűzvédelmet érintő berendezések, eszközök üzemeltetői ellenőrzése a téma.
Az OTSZ szépen definiál mindent, amit tudnunk kell az üzemeltetői ellenőrzésről.
Az Üzemeltetői ellenőrzés, mint folyamat: az erre feljogosított személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy (pl. egy szakcég szakembere, de ez nem kötelező) által végzett ellenőrzés. Ekkor köteles meggyőződni arról, hogy az adott tűzvédelmi berendezés (pl. tűzjelző), tűzvédelmi eszköz (pl. tűzoltó készülék) a rendeltetési helyén van és az működőképes. Ehhez elegendő a szemrevételes vizsgálat, ritkábban működési próbával, teszttel ellenőrizzük. Fontos az írásban történő dokumentálás. A cikk mellékleteiben találhatók segédanyagok az üzemeltetői ellenőrzéshez.
Az üzemeltetői ellenőrzést végző személlyel szemben egy lényeges elvárás, hogy rendelkezzen az ellenőrzés végrehajtásához szükséges ismeretekkel, továbbá írásos meghatalmazással, ha nem személyesen végzi az üzemeltető. (Sok esetben előfordul, hogy megbízzák a karbantartó kollégát, munkavédelmis kollégát, gondnokot stb.)
Az ellenőrzést végző személlyel szemben van egy kivétel, amikor a „szükséges ismerettel rendelkezzen” még önmagában nem elég, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. A tűzjelző rendszerek üzemeltetői ellenőrzését csak az a személy végezheti, akit a tűzjelzőt telepítő és üzembe helyező szakcég munkavállalója kioktatott (a későbbiekben a rendszer karbantartását végző szakcég szakembere is megteheti;- előfordul, hogy más a telepítő, mint a karbantartó szakcég). Az oktatást a tűzjelző üzemeltetési naplójában kell rögzíteni, ehhez legyen hivatalos papír alapú üzemeltetési napló.
Megjegyezném, Kiemelten fontos ez az oktatás, mert gyakran előfordul, hogy egy tűzriasztás esetén senki nem tudja kezelni a tűzjelzőt.
Az írásos dokumentálás alapvető kelléke tűzvédelmi üzemeltetési napló. Akár nyomtatványboltban is beszerezhető, de saját magunknak is elkészíthetjük (kivétel a tűzjelző ü. napló!), persze a tartalmára vonatkozó jogi előírásokat figyelembe kell vennünk. Segítségünkre szolgál az ingyenesen letölthető formanyomtatvány tűzoltó készülékhez.
Milyen tűzvédelmi berendezésekre szükséges elvégezni?
Az alábbi táblázat első oszlopában a leggyakoribb eszközöket soroltam fel.
A biztonság kedvéért beírtam a táblázatba a szakcég általi felülvizsgálatokat és karbantartásokat is. Azokat nem lehet elvégeztetni egy meghatalmazott munkavállalóval, csak engedéllyel rendelkező szakcég végezheti, mint például a Safety Class Kft.
Az OTSZ ehhez is ad segítséget:
„felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása.
jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást.
„(1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során
a) vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét,
b) szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat,
c) * az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés elvégzésének határidejéig írásban dokumentálja és
d) a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi.
(2) Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás
a) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről,
b) sértetlen állapotáról,
c) észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről,
d) működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről,
e) működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és
f) működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről
való szemrevételezéses meggyőződést.
(3) Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer
a) az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja és
b) az ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja.
(4) * Az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés.”
