Környezetvédelmi megbízott

Mikor kötelező?

Természetesen bármelyik kritérium miatt kíván egy cég környezetvédelmi megbízottat alkalmazni, azt megteheti főállású foglalkoztatottként, de megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott „külsős” szakember által is.

A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet a mellékletében rögzíti azon tevékenységeket, melyek felsőfokú vagy középfokú képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízott alkalmazását teszik kötelezővé a termelő és gazdálkodó vállalatok számára. Felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembernek minősül például a környezetgazdálkodási mérnök, míg középfokú végzettséget valósít meg a környezet- és vízgazdálkodási technikus végzettség. A képesítési feltételeket a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet tartalmazza. A teljesség igénye nélkül néhány környezethasználat, amelyből kifolyólag a jogszabály kötelezően környezetvédelmi megbízott foglalkoztatását rendeli el a tevékenységből vagy esetekben annak mérete, termelési kapacitása alapján:

• Növénytermelés és kertészet
• Farost-, faforgácslemez-gyártás
• Ipari gáz gyártás
• Műanyag alapanyaggyártás
• Festék- és bevonóanyag-gyártás
• Ragasztók gyártása
• Műanyag termékek gyártása
• Könnyű- és színesfém kohászat
• Akkumulátorgyártás
• Közúti gépjárműjavító telep
• Gépjármű-üzemanyag nagykereskedelem

Miért ajánlott?

Ellenben akkor is vonatkoznak környezetvédelmi teendők a cégekre, ha azok nem a fentebb említett jogszabályban rögzített tevékenységet folytatják vagy ha nem érik el az abban szereplő kapacitást. Ezen tevékenységek némelyike hivatalosan nem igényel szakképesítést, de a szakmában való jártasság valamennyi feladat esetén elengedhetetlen. A feladatok között felsorolhatunk projekt jellegű feladatokat – például egy beruházás esetén –, de folyamatosan vagy meghatározott időszakokra vonatkozóan teljesítendő feladatokat. Néhány példa:

• Jogszabályoknak való megfelelőség biztosítása, változások nyomon követése, előírások helyi adaptációjának segítése
• Hatósági ellenőrzéseken való közreműködés
• Engedélyezési, létesítési, mérési feladatok elvégzése, azok koordinációja, tervdokumentációk készítése
• Nyilvántartási rendszer (pl. nem veszélyes vagy veszélyes hulladékok) kialakítása, kezelése naprakész módon
• Adatszolgáltatási feladatok ellátása, mely a hulladékokra, légszennyező anyagokra vagy vízhasználatra vonatkoznak
• Környezetvédelmi szabályzatok elkészítése